Megszűnt a nyárádszeredai tanácsosok elleni eljárás
Már nem folyik eljárás a nyárádszeredai tanácsosok ellen – erősítette meg portálunknak a város alpolgármestere, Tóth Sándor.
Az elöljáró egyben cáfolta is az egyik országos magyar napilap múlt hónapi tudósítását, miszerint nem szűnt meg a tanácsosok elleni per. Tóth Sándor a marosvásárhelyi törvényszék internetes oldalán is megjelent adatokkal erősítette meg portálunknak, hogy már nem folyik ellenük per.
Mint arról többször is beszámoltunk, Marius Paşcan prefektus azért perelte be a kisváros alpolgármesterét és 13 tanácsosát, mert azok nem voltak hajlandók eleget tenni egy 2010. évi végérvényes bírósági határozatnak, amely arra szólította fel őket, hogy állítsák vissza az ortodox egyház által a nyárádszeredai főtéri parkban birtokolt 1022 négyzetméteres felület jogi helyzetét, azaz vegyék ki azt a város köztulajdoni lajstromából.
Az internetes oldal adatai szerint október 6-án nyújtott be keresetet a prefektus a nyárádszeredaiak ellen, egyúttal hatalmas pénzbírságot is helyezve kilátásba. Az október 31-ére kitűzött tárgyaláson halasztottak, hogy az alpereseket is beidézhessék. A novemberi 25-ére kitűzött tárgyaláson december 5-éig kaptak haladékot a tanácsosok, mivel nem vehették át az előírt időben a perbehívót. December 9-én azonban megszületett az eredetileg 2012. április 9-ére várt ítélet: a bíróság kimondta, hogy a kereset tárgytalanná vált. Ugyanis időközben, november 30-án a nyárádszeredai tanács úgy döntött, hogy eleget tesz a 2010. évi bírósági döntésnek, és a vitatott terület jogi helyzetét visszaállítja.
Szünetelnek a munkálatok Nyárádszeredában
A fagyos tél nehezítette a nyárádszeredai infrastrukturális munkálatokat is: a gépek állnak, de az utak járhatatlansága miatt rengeteg a panasz. A beruházások várható kilátásai felől Tóth Sándor alpolgármesternél érdeklődtünk.
A vízvezetés nem állt le a tél folyamán, decemberben és január elején szinte kizárólag a településen kívül dolgoztak. Helyére került a két, egyenként 500 köbméteres tartály is a Kerek-erdő mellett, ide pumpálják majd fel a vizet a Nyárádtól, innen pedig szabadeséssel jut el majd a háztartásokba. Az ivóvízvezeték kiépítése mintegy 80%-ban el van végezve, csupán a főtér sétáló részén és az Andrásfalvi út egyik oldalának felén kell még elhelyezni a csöveket a talajba. A munkálatok befejezése attól is függ, hogy milyen ütemben utalja az Országos Befektetési Társaság az összegeket, valamint hogyan sikerül az önkormányzatnak törlesztenie a vállalt önrészt – mondta el lapunknak Tóth Sándor.
A szennyvízrendszer kiépítésével különösebb gondok nincsenek, már csak a tisztítóállomásnál vannak munkálatok, kerítésépítés és egy transzformátorállomás felállítása, ennek engedélyeztetése folyamatban van.
Nem szorult háttérbe a település lakosait leginkább foglalkoztató kérdés sem, a munkálatok során tönkrement utak állapotának helyreállítása. A fagyok előtt elkezdték az utak megtisztítását a sártól, illetve a gödrök feltöltését. Az alpolgármester továbbá elmondta: nemrégiben az elektronikus közbeszerzési rendszerben is meghirdették a kivitelezési munkálatokat, a licitálásra elméletileg a napokban kerülne sor, de hogy mikor kezdődik el a munkálat, az nagyban függ attól is hogy milyen cégek vesznek részt a versenytárgyaláson és megfellebbezik-e az eredményeket. Az országos infrastruktúrafejlesztési programban meg van jelölve ugyan 17 millió lej erre a munkálatra, de végső határidőként 2019 áll, ezt pedig nem tudja megvárni a város – fejtette ki az alpolgármester, aki ezért úgy döntött, hogy önerőből próbálják elindítani a beruházást.
A közel hét kilométernyi útszakasz felújítása több millió lejre rúg, de a kivitelezés értékét csupán a közbeszerzés lezárta után ígérte meg a sajtónak az elöljáró. Mindenképpen úgy szeretnének szerződést kötni a kivitelezővel, hogy 48 hónap alatt törlesztik majd a munkálatok ellenértékét. Az Andrásfalvi úton teljesen új alapot kell építeni az útnak, míg a település többi részén megerősítés és aszfaltozás várható – mondta el lapunknak Tóth Sándor.
Hétvégén kezdődnek a Bocskai-napok
Nyárádszereda idén tizennegyedik alkalommal emlékezik történelmének legfényesebb pillanatára, arra, hogy 1605. február 21-én a településen a székelyek fejedelmükké kiáltották ki Bocskai Istvánt.
A rendezvény szombaton délelőtt veszi kezdetét a középiskola dísztermében: a megnyitó után Istenért és a hazáért címmel nemzet- és vallástörténelmi témájú előadásokra kerül sor. Az alkalomhoz illő iskolai műsor után felavatják az oktatási intézmény előtt tavaly felállított székely kaput.
Vasárnap kerül sor a fejedelemválasztás emlékére rendezett ünnepségre: 11 órától a református templomban tartanak istentiszteletet, utána pedig Bocskai István szobránál koszorúznak.
Teljes heti program
A jövő héten is gazdag program várja az érdeklődőket. Vasárnap este és hétfőn délben a Maros Művészegyüttes János vitéz című táncjátékát láthatja a közönség. Kedden kerül sor a középiskolások hagyományos történelmi vetélkedőjére, szerdán is nemzet- és honismereti rendezvények lesznek: az általános iskolások számára az Adj, király katonát! hagyományos vetélkedőjét szervezik meg, a középiskolások A „véres farsangtól” a bécsi békéig címmel mutatnak be irodalmi-zenés műsort, este pedig filmvetítés lesz a marosvásárhelyi fekete márciusról.
Lesz szórakozás is
A programokból nem maradtak ki a farsangvégi műsorok sem: szombat este a Bocskai Dalkar a hagyományos kosaras bálját tartja meg, majd a jövő héten kedden este a szokásos húshagyókeddi farsangi vidám műsorát mutatja be. Szerdán délután a napközisek mókázására, csütörtökön az óvodások télűző játékára kerül sor, míg pénteken este a középiskolások rendezik meg karneváli műsorukat.
A labdarúgás kedvelői sem maradnak ki a programból: a jövő hét közepén az általános és középiskolások, míg jövő szombaton a kisgyerekek számára szervezik meg a Bocskai-kupa teremfoci tornákat.
Magyarországról is érkeznek
Az ünnepi programra a magyarországi testvértelepülésekről is érkeznek meghívottak: a hajdúvárosok közül Szerencs és Hajdúdorog képviselőit várják. Népesebb küldöttség érkezik a móri Perczel Mór Szakközépiskolából: az anyagországi tanárok és diákok közös szakmai programra utaznak Nyárádszeredába, de belekóstolhatnak az ünnepnapokba és a nyárádmenti középiskola életébe is.
Kevés pénz jut fejlesztésre Nyárádszeredában
A héten tartott rendkívüli ülésén elfogadta a helyi tanács az idei évre tervezett költségvetés sarokszámait. A szűkös erőforrások elosztása nem keltett különösebb vitát.
Egy óra is elegendő volt a nyárádszeredai tanácsnak, hogy elfogadja a város 2012. évi költségvetését. A 9.973.000 lejes keretösszeg elosztási tervezetét az önkormányzat főkönyvelője mutatta be, a szakbizottságokban megejtett elemzések után a tanácstagok szinte ellenvetés nélkül fogadták el azt.
A tervezet szerint 3.866.000 lej jut az idén beruházásokra, 1.228.000 lejt fordítanak az önkormányzat költségeire, 6.391.000 jut a tanügy számára. A helyi rendőrség és polgári védelem 116, a lakossági nyilvántartó szolgálat 66 ezer lejből gazdálkodhat, 765 ezer használható a közművelődésre, szabadidős és vallásos tevékenységekre, míg beteggondozásra, idősellátásra és egyéb szociális juttatásokra 457 ezret lehet majd költeni. A közvilágítás, víz-, csatornahálózat, lakótársulások költségei 704 ezerre rúghatnak, a hulladékgazdálkodásra, csatornázásra 237 ezret költenének, míg útjavításra és -építésre 697 ezer lej fordítható.
Kevesebb, mint a tavaly
A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztésében Csíki Béla főkönyvelő rámutatott: a jövedelmi részt a tavalyi bevételekhez viszonyították. Az elmúlt évben 92%-ban sikerült teljesíteniük a bevételi oldalt, ám az idén nem ennyit, hanem még kevesebbet osztott le a városnak a pénzügyi hatóság. Az anyagi költségek és a fizetések a tavalyi szinten maradnak a következő időszakban is: a 2011. évi 4,1 millióval szemben idén 4,08 millió jut fizetésekre.
A beruházási összeg azért tűnhet nagynak, mert idén 2.942.000 lej jöhet be a költségvetésbe, amelyet az andrásfalvi iskola építésére fordítanak – derült ki. Bár volt döntés arra, hogy évente különítenek el összeget a tulajdonukban levő orvosi rendeltetésű épületek javítására, erre egyelőre nincs pénz az idei keretben, csupán 8 ezer lejt irányoztak elő, amelyből felszereléseket vásárolnának a kórház gyermekgyógyászati részlege számára.
Pénzt kérnek a civilek is
Idén sem siklottak el szó nélkül a városatyák azon összeg felett, amelyet civil szervezetek számára lehetne kiosztani. Egyesek úgy látják, hogy hiányzik az átlátható kipályáztatási rendszer, ezért az elosztás szubjektív. Mint kiderült, egyes szervezetek már tettek le támogatási kérelmet, de újabbak is várhatók, ám a 86 ezer lejes keret elosztását csak az összesítések után terjesztik a tanács elé. Az önkormányzat főkönyvelője azt javasolta, hogy különítsenek el összegeket a város két nagy rendezvényére, a Bocskai Napokra és a városnapokra, és csak a fennmaradó keretet osszák el a civil szervezetek között.
Vállalkozásfejlesztést tanultak a nyárádmentiek
Múlt héten vizsgáztak azok a nyárádmentiek, akik vállalalkozásfejlesztési tanfolyamon tanultak. A záróvizsgára üzleti tervet kellett elkészíteniük, s ha vállalkozást szeretnének indítani, az idén még ingyenes szaktanácsadásban részesülhetnek.
Tavaly márciusban Erdély tizenkét kistérségében indult vállakozásfejlesztési és számítógépkezelői tanfolyam vidéki felnőttek számára. A projektet az Európai Unió támogtatta az Európai Szociális Alap Humánerőforrás-fejlesztési operatív programja révén. Kivitelezője a Civitas Alalpítvány a Polgári Társadalomért, partnerei a temesvári Center for Rural Assistance és EOS Alapítvány, valamint a spanyolországi XXI Geomujer Egyesület. A Humánerőforrás-fejlesztés a vidéki térségekben és nem-mezőgazdasági vállalkozások elindításának támogatása című projekt céljai az emberi erőforrások minőségének javítása a vidéki területeken, valamint a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása nem mezőgazdasági nyerességes vállalkozások beindítása vagy fejlesztése révén.
Négy térségben tanítottak
A Civitas alapítvány székelyudvarhelyi fiókintézménye a Székelyföldön négy kistérségben vezette le a három hónapos tanfolyamokat: Baróton, Gyergyószentmiklóson, Székelykeresztúron és Nyárádszeredában összesen 80 felnőtt részesült képzésben. Október végétől december elejéig a vállalkozásindítás, marketing, üzleti menedzsment, számvitel, üzleti kommunkáció terén szereztek alapismereteket a hallgatók, majd december folyamán üzleti tervet kellett kidolgozniuk. Azok, akik legalább érettségivel rendelkeznek, számítógépkezelői oklevelet is szerezhettek a tanfolyam végén.
„Kihívás volt vidéken oktatni”
Lapunk érdeklődésére Pakot Mónika, a Civitas projektkoordinátora elmondta: „Kihívás volt hogy olyan képzést tartsunk, amely vidékieknek szól kisvállakozásról, mert a vidéki székely ember nem szokott vállakozni, hagyja, hogy más tegye meg azt.” Ennek ellenére vállalták, hogy megadják a lehetőséget és azt a szükséges minimális információcsomagot, amely szükséges ahhoz, hogy a vidéki emberek is vállakozásba kezdhessenek. A résztvevők skálája nagyon széles volt, az értelmiségiektől az egyszerű emberekig, akiknek nincs érettségi vizsgájuk. „Fontos, hogy mindenkinek van egy elképzelése, amivel szeretne foglalkozni.”
A siker az egyénektől (is) függ
A nyárádmenti hallgatók múlt héten vizsgáztak: az elméleti ismeretek felmérése és a számítógépes gyakorlatok elkészítése után üzleti terveiket kellett leadniuk. Mindenki olyan vállalkozás beindítását vagy fejlesztését kellett kidolgozza, amely vidéken működik és itt nyújt munkalehetőséget, továbbá nem a mezőgazdaságba, hanem feldolgozói és kisparba vagy szolgáltatásokba ruház be. A leadott tervek között olyan területeket találunk, mint zöldség, gyümölcs, gyógynövény és méz feldolgozása, gumijavító, fémalkatrészgyártó, bőrkonfekciós és bútorfeljavító műhelyek, pékség, étterem, bár, erőterem, vegyezüzlet és szennyvízszippantó szolgáltatás.
A tanfolyam befejeződőtt, a folytatás az egyénektől függ
A vizsgaeredményekről nem kaptunk információt, de a koordinátor elmondta: mindenkinek sikerült a maga szintjén elkészíteni az üzleti tervet, de hogy ezzel mit kezdenek, az a (volt) hallgatókra van bízva. Az alapítvány ebben az évben még mentorálja őket, azaz ingyenes szaktanácsadást biztosít a vállalkozás bejegyzése és elindítása terén.
Kiegyensúlyozott emberek
A nyárádmenti csoportba Ákosfalváról, Székelyvajából, Backamadarasról, Székelytompáról, Gegesből, Jobbágyfalváról, Csíkfalváról, Nyárádszentmártonból, Mikházáról és Nyárádremetéről érkezett felnőttek tanultak. Pakot Mónika lapunknak elárulta: a nyárádmenti csoport volt a kedvence. „Amikor először ide jöttünk a kolleganőmmel képzést tartani, azon gondolkodtunk, hogy vajon mi van itt a Nyárádmentén, mitől mosolygósabbak, kedvesebbek, kiegyensúlyozottabbak az emberek. A választ nem találtuk meg, de sejtem: amivel foglalkoznak, azt szeretik és azzal jól tudnak élni” – fejtette ki az oktató.
Így működik ez a faluban is
Szabó Árpád csíkfalvi hallgató kimondottan hasznosnak ítéli meg a tanfolyamot, mert egy vállalkozás alapvető ismereteit adták át. Nem volt minden ismeretlen előtte, mivel már bejegyzett kisvállalkozása van, de azért sok konkrétumot tanulhatott itt. „A marketing és menedzsment mögött az emberek fantasztikus dolgokat sejtenek, lehet azért is, mert angol kifejezések, de amikor a tanár kifejtette, rájöhettek, hogy egyszerű dolgokról van szó” – mondta, majd nevetve elevenítette fel a kommunikációs gyakorlatokat, ahol egészen más dolgok születtek meg, amíg az információ öt-hat személyen keresztül eljutott a célhoz. „És ez pontosan így működik egy falusi közösségben is” – tette hozzá.
A jobbágfalvi Siklódi Ágnes még nem rendelkezik vállalkozással, bár szeretne ilyent indítani zöldségfeldolgozás terén. „Sokat tanultunk, megismertük, hogy milyen vállalkozást érdemes nyitni, de még sok információra van szükségem a bejegyeztetésre. Az indulótőke biztosítva lenne, később esetleg banki kölcsönt is felvennénk, csak félünk a bürokráciától és az ellenőrzésektől” – fejezte ki kétségeit a végzős hallgató.
Pascan: a bíróság dönt a nyárádszeredai perben
Nyárádszeredában szerdáig mindenki úgy tudta, hogy Marius Pascan még az elmúlt év decemberében viszszavonta a tanácsosok ellen indított kártérítési pert, ugyanis az önkormányzati testület - Butyurka Péter Pál, Bíró József Attila és Csíki Sándor kivételével - engedelmeskedett a prefektus utasításának, és kivette a közvagyonból az említett parkrészt.
A december 5-i tárgyaláson megjelent alperesek felszusszanva hagyták el a törvényszék üléstermét. A nyárádszeredai tanács eleget tett a prefektúra felszólításának, így a per okafogyottá vált, ezért Marius Pascan visszavonta a panaszt értékelte a helyzetet Tóth Sándor alpolgármester, aki csütörtökön lapunknak úgy vélekedett: a fejezet lezártnak tekinthető. Egyébként ez derül ki a Maros megyei törvényszék pernyilvántartási regiszteréből is.
A taláros testület is úgy értékelte: tárgytalan a kereset. A határozatot azonban még nem szövegezték meg, és nem közölték a felekkel.
Ezzel szemben Marius Pascan most is azt állítja, hogy a 6488/102/2011-es ügyben a per nem zárult le. Ugyanazt mondhatom, amit mondtam két nappal ezelőtt is: nem vontam vissza pert. Az igaz, hogy átiratban jeleztem a törvényszéknek, hogy a nyárádszeredai tanácsosok eleget tettek a felszólításomnak, de ez nem egy bűnügyi feljelentés, amit akkor vonok vissza, amikor akarok. Most már a bíró dolga figyelembe venni a kormányhivatal állásfoglalását és megállapítani a tényeket.
Én, mint prefektus, nem vehetem át a törvénykező szerepét, ezért még lesz egy tárgyalás - nyomatékosította eddig is hangoztatott álláspontját Marius Pascan. Erről tanúskodik a törvényszék honlapja is, mely a regiszterbe bejegyzettekkel ellentétben ez év április 9-ére, húsvétra újabb terminust tűz ki a 6488/102/2011-es dossziéban. A lapunk által megkérdezett jogászok szerint akár lezárult az ügy, akár nem, a per okafogyottá vált, így a törvényszék semmiképpen nem szabhatja ki az eredetileg igényelt pénzbírságot a nyárádszeredai tanácsosokra.
via:Kronika
A törvény módosítását kérik a méhészek
Mintegy kétszáz méhész vett részt Nyárádszeredában a Nyárádvölgyi Méhészegyesület idei találkozóján. A Maros és Hargita megyei gazdákat szakemberek és magyarországi előadók tájékoztatták a méhészet legújabbb lehetőségeiről és követelményeiről.
A találkozó résztvevőit a házigazda egyesület elnöke, majd Nyárádszereda alpolgármestere, Tóth Sándor köszöntötte vasárnap, aki a méheikhez hasonlította őket, amiért ugyanolyan összetartóak és hasznos munkát végeznek, továbbá hasonló szorgalmasságra intette a nyárádmentieket és erdélyieket egyaránt. Dr. Kelemen Atilla, a parlament mezőgazgdasági bizottsága alelnökének üdvözletét a Maros megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád tolmácsolta, majd kifejezte véleményét: ha a mezőgazdaság többi területén is így összetartanának a gazdák és ennyi szakmai találkozót szerveznének, akkor minden ágazatban lendületes fejlődést lehetne tapasztalni.
A szakmai rendezvényt megtisztelte jelenlétével Tánczos Barna, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára is, aki elismeréssel szólt a méhészek munkájáról, kifejtve, hogy az ilyen volumenű munkát végzőket támogatni kell, gondjaikat pedig megoldani. Az államtitkár a méhészek és a fiatal gazdálkodók által megpályázható állami támogatásokról is szót ejtett.
Kevés a pályázó méhész
A találkozón részt vettek a minisztérium hatáskörébe tartozó megyei igazgatóságok vezetői is. Antal Lehel, a vidékfejlesztési kifizetési ügynökség (OJPDRP) megyei igazgatója kiemelte: minden kedvező politikai háttér adottsága ellenére a megyében kevés kérelemmel fordulnak hozzájuk a gazdák. A méhészeket is pályázásra ösztönözte, kiemelve, hogy szükséges rendelkezniük saját földterülettel és a minimális méhcsaládszámmal, továbbá kérelmeiket időben készítsék el.
Bordi Kacsó Zsolt, a mezőgazdasági kifizetési ügynőkség (APIA) megyei igazgatóhelyettese elmondta a gazdáknak: évi 14 millió lejt hívhatnak le a méhészegyesületek, a méhészek pedig kezelési eljárásokra, 100 anyaméh, 125 méhcsalád és kaptár beszerzésére is kaphatnak pénzösszeget. A jogi személyiséggel rendelkező méhészek figyelmét a gázolajtámogatásra is felhívta: minden liter üzemanyag árát 1,9 lejjel támogatja az állam. Amint kiderült: a tavalyi 304 Maros megyei pályázóból 50-60 volt méhész, ebből 15 nyárádmenti.
Nagy Félix, a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság állatorvosa a betegségek okozta méhelhullás kártérítésének módozatát, az érvényben levő jogszabályokat, a méhészfarmok bejegyeztetésének folyamatát ismertette a résztvevőkkel. Csomós Attila, az RMGE Maros elnöke a szervezet által nyújtott tanfolyamokat ismertette, majd feelkérte Tánczos Barna államtitkárt: mivel még az agrárkamarák nem működnek, akár normatíva alapján is támogassa a minisztérium a szaktanácsadást végző szakmai szervezeteket.
Felháborodtak a javaslat hallattán
Dr. Suba Kálmán, az országos állatnemesítési és szaporodásbiológiai ügynökség Maros területi műszaki szakszolgálatának vezetője az anyaméh-szaporító telepek engedélyeztetését ismertette: országszerte 121, megyénkben 11 ilyen egység létezik. Kisebb vitát és a méhészek elégedetlenségét váltotta ki viszont az a javaslat, amelyet az ellenőrző hatóság a méhállományok és kaptárak nyilvántartásának szigorítása érdekében vezetne be. Ez ugyanis megtiltaná, hogy a kaptárakra felszerelt azonosító táblácskákat cserélni lehessen, így akárhányszor más kaptárba helyez át egy méhcsaládot a gazda, új táblácskát kellene rendelnie. A méhészek kifogásai és nemtetszése láttán az igazgató és az államtitkár írásos javaslatokat kért, amelyet a közeljövőben megpróbálnak majd beépíteni a törvénykezésbe a jelenlegi visszás kérdések megoldása végett.
Előadások is voltak
Az idei találkozóra három magyarországi előadó is érkezett. Nagy István (Pécs) a méz csomagolása és értékesítése témájában tartott előadást Maximális minőség maximális áron címmel, majd Csányi Antal (Pécs) bemutatta Magyarország legnayobb ipari méhészetét: a 6000 családot számláló vállalkozást ő és testvére vezeti 10 alkalmazottal. Dohos László (Budapest) a kaptárakban használt keretekről és a méhcsaládok számáról értekezett.
A konferencián főleg a Nyárád és Kisküküllő mentéről, Marosvásárhely, Szászrégen és Marosludas környékéről érkeztek, de szép számban voltak jelen a Hargita megyei méhészek is. A rendezvényen méhészeti eszköket is kiállítottak: fedelező, mézpörgető és viaszolvasztó berendezéseket.
A méhészek mindig tanulnak
A Nyárádvölgyi Méhészegyesület azért szervezi meg évente találkozóit, hogy tájékoztassa a méhészeket a törvényes keretekről és a pályázati lehetőségekről – fejtette ki portálunknak az egyesület elnöke, Balde Ernő, aki hozzáfűzte: a méhészet szép és jó dolog, de az időjárás miatt nem mindig jövedelmező, ezért különböző támogatásokat, pályázatokat szeretnének elérhetővé tenni a méhészeknek, hogy bevételeiket kiegészítsék. Arra a kérdésre, hogy mennyiben segítik ezek a találkozók a tagság képzését, az elnök elmondta: ő is gyakran részt vesz ilyen rendezvényeken, és mindig akad egy-két mondat, kijelentés, amely befolyásolja munkáját a következőkben.
A hét éve méhészkedő nyárádszentlászlói Szőcs Károly is úgy látja, hogy a talákozók lényege a tájékoztatás, továbbá kiértékelhetik az elmúlt év munkáját, eredményét is. A mikházi Moldován Tibor kezdő méhészként első alkalommal érkezett a szakmai rendezvényre, ő is ismereteket szeretne szerezni és a törvényi hátteret megismerni – tudtuk meg a helyszínen.