"Zene nélkül is lehet élni, de nem érdemes!"

Az egykori nyárádmenti pedagógusra és karnagyra, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség megalapítójára hangversennyel emlékeztek Nyárádszeredában.
Nagy Ferenc 1935-ben született a nyárádmenti Búzaházán. Tizenhét éves korában már kórust vezetett. Zenetanári diplomát a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián szerzett 1957-ben, tanári pályafutása, pedagógusi és igazgatói munkája Csíkfalvához kötötte. 1990-ben újraindította a kommunizmus éveiben kényszerszünetelő Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1991-ben megalapította a Seprdői János Nemzetközi Kóruszövetséget, amely a Kárpát-medence nyolc országának minden magyarlakta térségéből egybefogta és szervezte a karéneklési mozgalmakat. Munkásságáért 2006-ban Bartók Béla díjjal tűntették ki, 2008. január 22-én pedig megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, ugyanabban az évben Csíkfalva község díszpolgára címmel tűntették ki.

„Tisztítsd meg szívem”
Az egykori karnagy és szövetségi elnök emlékére szombaton rendeztek hangversenyt egykori munkatársai, daloskedvű ismerősei, barátai. A rendezvény előtt a kórusok a Zavaros a Nyárád című népdalt énekelve felvonultak Nyárádszereda főterén, majd a művelődési házban léptek fel. A hangversenyt az egykori tanítvány, Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere nyitotta meg, emlékezve a karnagyra, akinek keze alatt gyerekként tagja lehetett az egykori jobbágyfalvi kórusnak, amely Kőműves Kelemen balladáját egész Erdélyben bemutatta az 1970-es években.
Egy perc néma csenddel emlékeztek meg a két éve elhunyt Nagy Ferencről, akit egykori kollegái is méltattak, többek között a siófoki Neisz Péter, a nemzetközi szövetség jelenlegi elnöke is. Az emlékhangverseny keretében színpadra lépett a nyárádszeredai Bocskai István női kar, az aranyosegerbegyi Árvalány és a csejdi Sola Musica vegyeskar, az udvarfalvi Hozsánna ifjúsági kamarakórus, a pálházai (Magyarország) duó, a marosvásárhelyi Cantuale énekötös, a Musica Humana női kar és a Bernády György kamarakórus. Repertoárjukon egyházi és világi dalok, népdalfeldolgozások szerepeltek többek között Brahms, Csajkovszkij, Bach, Tartini, Green, Kodály, Bárdos, Bartók zeneszerzők darabjaiból, de Balassi Bálintről, Tinódi Lantos Sebestyénről és Pálóczi Horváth Ádámról sem feledkeztek meg a dalkarok. A rendezvényt az egykori elnök kedvenc dala, A csitári hegyek alatt... közös eléneklésével zárták.

Lesz folytatása
A kórusszövetség erdélyi tagozatának elnöke, Márton Zsolt szervező színvonalas rendezvényként értékelte a szombati hangversenyt, és elmondta: lesz folytatása. Ezután minden évben november 15. táján kórusfesztivált szerveznek a szövetség megálmodója és megteremtője emlékére. Nagy Ferenc munkássága és szakmai tudása mellett azért is megérdemli a tiszteletadást, mert neki „azt is sikerült elérni, amire a mai politikum képtelen: hogy a magyar a magyarnak barátja, testvére, sorstársa és dalostársa legyen, ne pedig lényegtelen elvek miatt ádáz ellensége”. Szervezői és vezetői munkája, de egész élete és pályafutása egyetlen mondatban is összefoglalható, amelyet gyakran idézett Kodály Zoltántól: „Zene nélkül is lehet élni, de nem érdemes!”

Gligor Róbert László

Szombaton avatják Csaba királyfi szobrát

Szombat délelőtt kerül sor Nyárádszeredában Csaba királyfi szoboravató ünnepségére. A román állami őrző-védő szolgálat (SPP) a napokban megtette már a kellő intézkedéseket a helyszínen.
Az egész napos rendezvényt reggel 8 órakor a marossárpataki Mátyás huszárcsapat kezdi toborzójával a település utcáin, majd ősi harcászati bemutatót tart a helyi Bekecs Baranta csapat.

Egész napos programot terveznek
A szoboravató ünnepélyre 10 órától kerül sor a főtéri református templom bejáratánál: a kórusok felvonulása és a Himnusz éneklése után köszöntők hangzanak el, majd leleplezik az alkotást, amit ünnepi felszólalások, méltató beszédek, alkalmi műsor és koszorúzás követ. Délben Nagy Ferenc emlékhangversenyt s néptáncokat mutatnak be. Délután a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának ülését tartják, majd 17 órától Csáky Zoltán A Jóisten politikája című könyvét, valamint Egyed Ákos Kik a székelyek? című portréfilmjének mutatják be. 19 órától az Ismerős Arcok együttes koncertezik a művelődési házban, előtte a Bocskai István-középiskola Aranycsapatát méltatják, és díjazzák a Deák Farkas Általános Iskola országos tantárgyversenyeken kimagasló eredményeket elért kisdiákjait.

Az utolsó simításokat végzik
A rendezvényre várják dr. Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét: a román állami őrző-védő szolgálat (SPP) a napokban megtette már a kellő intézkedéseket a helyszínen, Balogh György csíkszeredai konzul is többször beszélt a nyárádszeredaiakkal. A rendezőktől azt is megtudtuk, hogy megérkezett már Blaskó János művész, a szobor is a helyszínen van, de szombat reggelig a református templomban marad, míg a talapzat pénteken kerül a helyére.

Gligor Róbert László
Az oktatás terén is együttműködne Mór és Nyárádszereda

Az önkormányzatok között kialakult jó kapcsolatok után az oktatás terén is megkezdték az együttműködést a magyarországi és a Nyárád menti kisváros szakemberei. Nemrég a magyarországi Mór város legfontosabb oktatási intézményeinek pedagógusai tettek látogatást Nyárádszeredában.
A két kisváros és azok térségei másfél éve kötöttek együttműködési megállapodást, amelyben többek között az oktatás is kiemelt helyen szerepel. Három napos itt-tartózkodásuk alatt a magyarországiak nemcsak ismerkedtek a helyiekkel, hanem konkrét közös programokban is gondolkodnak.

Mindkét város általános iskolái nemcsak helyi, hanem kistérségi vonzáskörűek, továbbá diáklétszámuk és szerkezeti felépítésük is nagyon hasonló. Ezért kezdeményezték a móri pedagógusok, hogy Nyárádszeredába látogassanak – mondta el portálunknak Kajos Ágnes igazgatónő. A móri Radnóti Miklós Általános Iskola pedagógusai látogatták meg a Deák Farkas Általános Iskolát, megismerkedtek a tantestülettel, az okatási folyamattal és a szakterületekkel. De eljött a küldöttséggel a Táncsis Mihály Gimnázium igazgatója is, aki a helyi Bocskai István Iskolaközponttal vette fel a kapcsolatot. Az együttműködésbe a jövőben a móri Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégium is bekapcsolódna.

Csereprogramokat kezdeményeznek

Első lépésben a oktatási intézmények pedagógusai számára szeretnének közös projekteket tervezni a továbbképzés területén, de a legfontosabbak a gyerekek – hangsúlyozta ki a Radnóti Miklós-iskola vezetője. Ezért kezdeményezik, hogy a két város diákjai egymás intézményeiben tanulhassanak, vagy legalább az úgynevezett projekthetek keretében tölthessenek több időt a másik iskolában. És természetesen nem hiányozhatnak majd a cserelátogatások és kirándulások sem. Az igazgatónő szerint azért is fontos és szorgalmazandó a móri szakképző intézmény bekapcsolódása, mert Nyárádszeredában is folyik szakoktatás, és „a szakmára mindenkinek nagy hangsúlyt kell fektetnie”. Ha a kapcsolatok kiépülnek, akkor a két város és kistérség intézményeinek közös együttműködésére is szükség lesz a pályázatok terén, hogy megteremthessék az erőforrásokat a cserekapcsolatok működtetésére.

Jó a benyomás

A Magyarországról érkező 22 pedagógus többsége először járt Erdélyben. Nemcsak a természeti szépségek, hanem a nyárádmentiek vendégszeretete is elbűvölte őket, és úgy érzik, ezt a fantasztikus élményt nehéz lesz viszonozni. De törekednek arra, hogy minél gyakrabban találkozhassanak a két város pedagógusai és diákjai: a határ ma már nem probléma, és a 700 kilométernyi távolságot is le lehet győzni – vélik a móriak.
Gligor Róbert László

Tető alá került a nyárádszeredai középiskola

A kivitelező június végén látott hozzá a munkálatokhoz, amelynek során egy emelettel bővült az épület és megkétszereződik a tantermek száma. A nyári kedvezőtlen időjárás ellenére is a vállakozó köteleze magát, hogy az ősszel már fedél alatt lesz az intézmény, és továbbra is próbálja tartani a vállalt ütemtervet, hogy a következő év januárjában, de legkésőbb februárban az alsó szintet működőképes állapotban átadja.
Jelenleg folyik a tantermek padlózatának öntése és készülnek a nyílászárók az épület számára. Oltyán Csaba igazgató elégedett a kivitelező által végzett munka minőségével és tempójával, továbbá az önkormányzat hozzáállását is kiemelte, amely mindent elkövetett, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az építkezéshez.
Az elmúlt héten a Maros megyei tanács képviselői és Kerekes Károly parlamenti képviselő is meglátogatta az építőtelepet, és segítséget ígértek a munkálatok folytatására. „A vidéknek szüksége van egy olyan középiskolára, ahol elméleti képzést és szakmát egyaránt kaphatnak a diákok” – véli Oltyán Csaba igazgató.
Tóth Sándor alpolgármestertől megtudtuk, hogy a projekt kivitelezése 2,3 millió lejt igényel, ebből 800 ezret már kifizettek, és a napokban további 300 ezret folyósítanak, hogy az alsó szint mihamarabb használható állapotba kerüljön. Ha elkészülnek ezek a tantermek és beszerelik a központi fűtést, hét osztályt költöztethetnek vissza a volt árvaház épületéből, ahol jelenleg folyik az oktatás – mondta el portálunknak némi óvatossággal az intézmény igazgatója, aki azt is elárulta: a tavasz folyamán felállítják az iskola elé az elkészült székely kaput.
Gligor Róbert László

A nyárádszeredaiak a jövőbe fektetnek be

Mult pénteken avatták fel a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola új épületrészét. Az eseményen  a helyi önkormányzat képviselői, Kerekes Károly parlamenti képviselő, a Megyei Tanács részéről Lokodi Edit elnök, Szabó Árpád alelnök, a megyei tanfelügyelőség részéről Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, Kovács Júlia körzeti és Kiss Tünde szaktanfelügyelők vettek részt.
szaktanfelügyelők vettek részt.
Az iskolát 2007-ben kezdték bővíteni, amikor kormánytámogatást kaptak mosdó építésére. Bár nem volt rá fedezetük, a nyárádszeredaiak a mellékhelyiségek mellett új osztálytermek kialakítását is elkezdték. „Amikor nagy optimizmussal elkezdtük az építkezést, nem gondoltuk, hogy négy évig fog tartani” – mondta el Dászkel László polgármester, aki ezúton mondott köszönetet az RMDSZ parlamenti csoportjának, a megyei tanácsnak és a tanfelügyelőségnek a beruházás megvalósításában nyújtott segítségért.

Az iskola a jövő építője

Ünnepi beszédében Illés Ildikó kiemelte: aki iskolát épít, az jövőt épít és szembesül a felelősség súlyával. A nyárádszeredaiak már a középkorban felismerték az oktatás-nevelés fontosságát, és később is bebizonyították, hogy az iskola a közösségépítés egyik alappillére, ezért figyelnek az oktatási intézményeik építésére, bővítésére. Kerekes Károly képviselő elmondta: „Kormányzási prioritásunk egy olyan nemzetiségi oktatás megteremtése, amely biztosítja az anyanyelven való tanulást az óvodától az egyetemig, az iskoláink önrendelkezését, olyan iskolarendszert, amely jól felkészült, történelmi sorsformáló nemzedéket nevel ki. Az önrendelkezéshez elsősorban tudással felfegyverzett, képzett, építeni és gyarapodni tudó magyar emberekre van szükség.”

Mintegy 100 diáknak biztosítanak megújult oktatási feltételeket

A szalagvágás után az iskola tanulói irodalmi műsort mutattak be: „Újulnak a kövek s a tenger, amíg halljuk minden Rodostóban Zágont” – hangzott az ifjak hitvallása.A vendégek szemügyre vették az új épületrészt, amely négy tantermet és mosdókat foglal magába. Az emeleti termekbe már előzőleg beköltöztek a diákok, a földszinti osztályokat ezen a héten foglalják el. Az önkormányzat és a szülők hozzáállásának köszönhetően elkészült a falak burkolása is. Az új osztálytermek mintegy 100 diáknak biztosítanak kitűnő oktatási feltételeket, de még mindig van 80 tanuló, akik más épületekben tanulnak – mondta Kicsi Elemér igazgató. Dászkel Lászlótól azt is megtudtuk, hogy az iskola bővítése, korszerűsítése és a nyílászárók cseréje összesen 1.242.000 lejbe került.
Gligor Róbert László

Turisztikai vásárt, termékkiállítást és konfereciákat szervez a kistérség.

A Nyárádmente Kistérségi Társulás július 31-én és augusztus 1-jén nagyszabású rendezvényt rendez. Július 31-én délelőtt 10 órától Leader témakörű vidékfejlesztési konferenciát tartanak, délután 15 órától ünnepélyes kistérségi ülésre kerül sor, továbbá Leader típusú együttműködési megállapodásokat írnak alá magyarországi partnerekkel. Délután a város főterén felállított színpadon néptáncfesztivált élvezhet a közönség, míg este sanzon- és operettestre került sor borkóstolóval egybekötve.
Augusztus 1-jén térségi turisztikai vásárt és termékkiállítást szerveznek a líceum udvarán. Itt a helyi termelők áruinak, a cégek termékeinek, szolgáltatásainak bemutatása mellett a községek konyháját is „felütik”, mindenki saját „szája íze” szerint főz majd a bográcsok mellett. Ez idő alatt lesz látványdisznóvágás, a színpadon néptáncosok, fúvós zenekarok lépnek fel, szórakoztatva a közönséget. Este a főtéri színpadon néhány kisebb előzenekar után teljes felállásban és élő zenével a Zanzibár ígér fergeteges bulit, a napot pedig tűzijáték zárja.
A rendezvény jelentős költségvetést igényel, a kiadások többségét pályázatok révén szerezte meg a Kistérségi Társulás: a budapesti Corvinus Támogatásközvetítő ZRT 500 ezer forinttal támogatja a turisztikai vásárt, a Maros Megyei Tanács 3500 lejt ítélt meg a vásárra és kiállításra, míg a Communitas alapítvány 1500 lejt a néptáncfesztiválra. Nyárádszereda önkormányzata is 18 ezer lejjel járul hozzá a rendezvény költségeihez, míg a legnagyobb összeget, 23 ezer lejt a nemzeti vidékfejlesztési program 431.1-es intézkedése (Leader előkészítési fázis) biztosít.

Méltók vagyunk-e Bocskai szelleméhez?

„...az mü nemzetségünknek több hazája ennél soha nem lészen s nincsen is, más minekünk az övét nem adja.” (Bocskai István, 1606)

Bocskai Istvánt, a magyar Mózest, történelmünk fénylő csillagát Nyárádszeredában választották fejedelemmé az őt híven követő székelyek. Őseink hittek benne, mellette törtek pálcát, és nem csalódtak hős választottjukban, Magyarország bátor királyában.
Erdély választott fejedelme ugyanis a koronát is elnyerte, még, ha saját döntése alapján sohasem viselte azt. Fontosabb volt számára a bölcs áldozatvállalás, mint a dicsőség, ami a korona viselésével járt volna. Nem saját hasznát, hazája boldogulását kereste. 
Ő volt az egyetlen erdélyi fejedelem, aki sikeres hadjáratot vezetett a mi elődeinket is elnyomó bécsi udvar ellen. Életét, szabadságát, egészségét rongálta, kockáztatta azért, hogy mi, székely-magyarok nyugalomban és jólétben élhessünk saját hazánkban.
Ehhez képest mit adtunk mi neki cserébe? Mekkora tisztelettel emlékezünk ma arról a magyar főemberről, akinek küzdelme nélkül életünk ma teljesen más lenne? Akinek bölcs kormányzása nélkül, szegényebbek lennénk anyagiakban s lelkiekben egyaránt.
Keveset áldoztunk szép emlékének. Száz esztendővel ezelőtt kapott egy mellszobrot a református templom előtt a „szegény székely nép filléreiből”, miként az írások írják.
Aztán azok, akik az első román betöréskor megvédték „busztját”, s azt az ősi templom rejtekébe szállították, szintén erejük szerint ápolták a fejedelem dicső emlékét. Majd a Bécsi Döntés után újból visszaállították azt a város főterére, az őt megillető főhelyre.
A második román világ később komolyan veszélybe sodorta ezt a büszke műalkotást és azokat a székely-magyar embereket, akik a kommunizmus idején a szabadságukat kockára téve, védték a nagy fejedelem szoboralakját, szabadságvágyunk szimbólumát.
Volt idő, amikor a művet be akarták olvasztani. Volt idő, amikor a mellszobrot elvitték Nyárádszeredából, és csak komoly áldozatok árán lehetett visszahozatni azt. Volt idő, hogy őrizni kellett az alkotást, ami a román titkosrendőrséget ismerve, nem volt játék.
Később visszatettük Bocskait a helyére, és hátradőltünk. Mint, aki jól végezte dolgát. Néha megkoszorúzzuk őt, miközben fel sem fogjuk, mi lenne kisvárosunk nélküle. Mi lenne az ő bearanyozó emléke, szelleme nélkül Nyárádszereda? Egy poros falu lenne.
S akkor mit nyavalygunk? Miért nem akarjuk felfogni, hogy az ő emléke hiányában a történelem meg sem említene minket. Minket, nyakas, önfejű nyárádmenti magyarokat. 
Ő többet érdemel. A teret is megérdemli, amely máris az ő dicső nevét viseli a lelkeinkben. 
Tartozunk neki. A szobrot „a szegény székely nép filléreiből” állíttatták, életük árával védték elődeink.
Mi se lehetünk fösvényebbek és gyávábbak.
Embereljük meg magunkat, nevezzük el róla az ősi teret. S a becsületünk is megmarad.

(Erdély Ma)
Megvédte országos címét Nyárádszereda

Tavaly a nyárádszeredai középiskola nyerte a hazai magyar középiskolák országos labdarúgó bajnokságát, így itt rendezhették az idei tornát. 

Az Erdély Kupa néven ismert kispályás focibajnokság hatodik kiadása a hétvégén zajlott a Récsei István Sportcsarnokban. Néhány erdélyi város csapata  távolmaradt, ezt a rendezők egyrészt a pünkösdi ünneppel magyarázták, másrészt azzal, hogy kevesebb pénz jutott szervezési költségekre, ezért idén csupán nyolc csapat állt rajthoz. 

Az A csoportba került Beszterce, Szatmárnémeti, Déva és Szováta, míg a B csoportba sorsolták Nyárádszeredát két csapattal, valamint Kolozsvárról az Apáczai és a Báthory iskolák együtteseit. A csoportmérkőzések eredményei: A csoport: Beszterce-Szo­vá­ta 3–1, Szatmárnémeti-Déva 1–0, Beszterce-Déva 11–2, Szo­váta-Szatmár­né­meti 8–0, Besz­terce-Szatmárnémeti 7–1, Déva-Szováta 0–5. B csoport: Nyárádszereda I – Nyárádszereda II. 6–1, Báthory-Apáczai 4–7, Nyárádszereda II. – Apáczai 1–4, Nyárádszereda I. – Báthory 7–0, Nyárádszereda II. – Báthory 0–4, Apáczai-Nyárádszereda I. 3–6. Az 5–8. helyekért játszott mérkőzéseken: Déva-Nyá­rád­sze­reda II. 4–2, Báthory-Szatmárnémeti 3–1. 
Az elődöntőben az esélyesebbnek tűnő Apáczai nem tudta hozni az addigi jó formáját, így Beszterce magabiztos 3–1-es eredménnyel a döntőbe jutott, míg a másik mérkőzésen Nyárádszereda, sziporkázó játékkal, a papírforma szerint 10–2-re hengerelte Szovátát. 
A kisdöntőben Szováta meglepően keményen lépett fel az Apáczaival szemben és már az első játékrészben 3–1-es vezetést szerzett. Mivel a folytatásban is tartani tudta az iramot, 6–2-es végeredménnyel kiérdemelte a 3. helyet. 
A döntőben Beszterce nem adta olcsón a bőrét, de Nyárádszereda többet támadott és kapusa, Farkas is kitűnően hárított néhány besztercei próbálkozást, így Csíki Szilárd góljával a házigazdák előnyben fejezték be az első játékrészt. A szünet után ugyanúgy játszott mindkét csapat, de a félidő közepén Fülöp növelte az előnyt: 2–0. Ezután a házigazdák teljesen átvették a játék irányítását, Fülöp és Veress találatai révén sikerült meglépniük 4–0-ra. A vendégek Csillag révén még szépíteni tudtak (4–1), de Fülöp ismét góllal válaszolt, így Nyárádszereda 5–1-es eredménnyel az idei bajnoki címet is megszerezte. 
A torna legjobb kapusának a kolozsvári Torkos Zsoltot (Apáczai) választották a szakemberek, míg a gólkirálynak és a legjobb játékosnak kijáró elismerést a nyárádszeredai Fülöp István vehette át. 
A bajnokságot a Communitas Alapítvány Sport szaktestülete támogatta. Grabán Zsolt elnök mindenkinek megköszönte a részvételt, a szervezőknek pedig azt, hogy jó házigazdának bizonyultak. 
Csíki Sándor tanár, a bajnok legénység vezetője nagy, de sportszerű küzdelemként értékelte a hétvégi versenyt. Ez egyúttal búcsúturné is volt a nyárádszeredaiak számára, mert a csapat tagjainak nagy része az idén befejezi középiskolai tanulmányait, így ez a bajnoki cím méltó megkoronázása az elmúlt három év munkájának, ugyanakkor Csíki szerint némiképp kárpótolja is az együttest a tíz nappal ezelőtt elveszített országos döntőért.

Gligor Róbert László

Sport: Regionális diákbajnok Nyárádszereda

A több mint 1 éve veretlen Bocskai István Iskolaközpont fiú labdarúgó csapata az elmúlt hétvége óta Bocskai a Közép-Románia zónaszakasz középiskolás bajnoka immár.Az Országos Sport Diákolimpia ezen központi zónájához a következő erdélyi megyék tartoznak: Brassó, Szeben, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna. Ezeknek a megyéknek a középiskolás labdarúgó bajnokai csaptak össze április 16-17-én Nyárádszeredában. A jó körülmények közt és remek hangulatban, de feszültségekkel tele sportvetélkedőn a helyi középiskola labdarúgói bizonyultak a legjobbaknak. Miután minden meccsüket megnyerték, ők képviselhetik majd ezt a térséget a Bukarestben szervezendő döntő tornán.A bajnoki cím elhódítása a következő eredmények után vált egyértelművé a Nyárád parti bocskais diákok számára. Nyárádszereda – Sepsiszentgyörgy 5 – 2, Nyárádszereda – Balánbánya 3 – 1, végül a döntő összecsapáson Nyárádszereda – Szamosújvár 8 – 1.A május 15-én Bukarestbe utazó diákegyüttes tagjai a következők: Fülöp István, Csíki Sándor, Veress Zoltán, Csíki Szilárd, Novák Botond, Farkas Szabolcs, Suba Lóránt, Pásztor Szilárd, Marton Barna, Máthé László. Irányító, testnevelő tanár: Csíki Sándor.Az 54 éves marosszéki magyar iskolacsapat ezen győzelmével egyedülálló eredményt ért el a nyárádmenti középiskola életében. Ez a megvalósítás azért is páratlan, mert az eredményt olyan mezőnyben érték el, amelyben városi, leigazolt játékosok is vetélkedhettek.Az sem mellékes körülmény, hogy a mindössze kb. négyszáz nappali diákot foglalkoztató iskolacsoport igazi mamutiskolákat győzőtt le, és abban a sportágban diadalmaskodott, amely napjainkban legnépszerűbb és leginkább gyakorolt sportjáték széles e hazában.Maros megye valamint a közép-régió középiskolás labdarúgó bajnoka a jövő hét közepén nemzetközi diák sporttornán vesz részt anyarországi testvériskolájánál, Esztergomban, majd a Diák Olimpia fővárosi döntője után egy újabb hazai rendezvénnyel rukkol elő.A Bocskai István Középiskola, mint címvédő május 21-én, pénteken Nyárádszeredába várja Romnánia legjobb magyar középiskolás labdarúgóit. A bekecsalji kisvárosban kerül sor a 6. Magyar Középiskolák Országos labdarúgó bajnokságának döntőjére. A hazai pályán három éve veretlen diákegyüttes: mindhárom döntő tornán éremesélyes.
Erdélyi Polgár Info 



Magyarok tiltakoznak a Bocskai elnevezés miatt

Januári ülésén a nyá­rád­szeredai tanács elfogadta azt a határozattervezetet, amelynek értelmében a főteret az eddigi Hársfákról átneveznék Bocskai Istvánra. A döntéssel azonban mintegy félszáz helyi lakos nem ért egyet.

A névváltoztatás a főteret, mint történelmileg és földrajzilag is egységes területet érinti, de az annak nyúlványaként kiépült tömbháznegyedet nem. Az ott lakók aktáiban továbbra is az eddigi név fog szerepelni. A tanácsi határozat példaértékű lehet, hiszen annak ellenére, hogy több éve napirendre került az utcanevek megváltoztatása, mindeddig egyetlen esetben sem került rá sor. A kérdés mégsem zárult le, mert a helyiek tiltakozó aláírásokat nyújtottak be az önkormányzathoz.

Kinek az engedélye szükséges?

A tervezet tavaly került az önkormányzat asztalára, de csak később tárgyalták meg, ugyanis elemezték azt is, hogy milyen tehertöbblettel jár az, ha az ott lakók kötelesek lesznek kicserélni a személyi irataikat. A tanácsosok többsége szerint a hamarosan megnyíló helyi személyi nyilvántartó irodában ez a kérdés megoldható lesz, így a nyárádszeredaiaknak nem kell majd Marosvásárhelyre utazniuk. Ugyanakkor a rendőrséggel való konzultálás során kiderült, hogy nem alkalmaznak büntetéseket, ha az érintett személyek nem cserélik ki azonnal a személyi aktáikat – állította a tanácsosok egy része. Mindezek figyelembe vételével hozta meg döntését január 27-én a testület.

Mikor léphet érvénybe?

A határozat életbe lépésének határidejét a közigazgatási procedúrák határozzák meg, más akadálya nincs – nyilatkozta kérdésünkre Nagy Zsigmond, a városháza titkára. A döntést elküldik annak a megyei bizottságnak, amely a közterületek neveinek kérdésében illetékes. A testület két tagja előzetesen azt nyilatkozta a helyi tanácsosok megkeresésére, hogy a név elfogadható és valószínűleg átmegy a bizottságon. Ha mégsem, a nyárádszeredaiak akkor is hajlandóak az átnevezésre, ugyanis a bizottság javaslata csak konzultatív jellegű és nem kötelező érvényű.

Mégis tiltakoznak

Múlt héten csaknem ötven nyárádszeredai személy aláírásával ellátott tiltakozó levelet nyújtottak be a polgármesteri hivatalba. A többnyire vállalkozókból álló csoport azt sérelmezi, hogy a döntés nyomán minden okiratukat, engedélyüket kötelesek lesznek kicserélni, amely nemcsak pénzkiadást, hanem időpocsékolást is jelent számukra. A városháza egyelőre nem kívánta kommentálni ezt a lépést.

Mások örülnének

A román állampolgárok lakhelyére és személyazonossági igazolványára vonatkozó 2005. évi 97-es sürgősségi kormányrendelet és az azt módosító 290. számú törvény 40. cikkelye kimondja, hogy ha megváltozik egy település vagy utca neve, vagy a házszámozás, akkor a lakosok 15 napon belül kötelesek kicseréltetni személyazonossági igazolványukat, de ennek anyagi vonzata a helyi költségvetést terheli. A személyazonossági cseréjének elmulasztása kihágásnak minősül és 40–80 lejes bírsággal büntetendő. A törvény azonban nem vonatkozik a más jellegű személyes okiratokra, sem a vállalkozók engedélyeire.
Kerekes Károly képviselő furcsállta a felmerült kérdést: míg Marosvásárhelyen a románok kifogásolják a magyar utcanevet, addig Nyárádszeredában a magyarok. Csupán annyit fűzött hozzá, hogy sok település lakói örülnének, ha magyar nevet kaphatna egy utca.
Gligor Róbert László


Bocskai napok 2010 Február

19, péntek
10 óra - történelmi vetélkedő középiskolásoknak
20, szombat
10 óra - tűzzománc kiállítás megnyitó
           - Maros megyei útikalauz könyvbemutató
           - ünnepi beszédek és műsor
13 óra - Bocskai Kupa teremlabdarúgó mérkőzés
15 óra - őshonos búzatermesztés szakmai előadás
20 óra - Titán együttes lemezbemutató koncert
21,vasárnap 
9 óra - Bocskai Kupa teremlabdarúgó mérkőzés
11 óra - ünnepi református istentisztelet, koszorúzás
18 óra - Farsang farka a Bocskai Dalkar vidám szórakoztató műsora (ismétlés) 

Problémás ANL-tömbházak Nyárádszeredában

Még csak a bérlők egyharmada költözött be a nyárádszeredai ANL-tömbházakba. A két épületben nincs gáz, de ezzel szemben rengeteg a probléma. A polgármester szerint addig nem veszi át a város a tömbházakat, amíg azok nincsenek rendben.

A bérlők beköltözése helyett csíszolnak, festenek, csempéznek a lakásokban. A nevüket nem vállaló leendő lakók szerint legkevesebb 1000 lejt kell költeniük a lakrészek kifestésére, de ez néha nem elég. „Volt olyan lakás is, amely azért ázott el, mert a kivitelező, amikor tette le a szalagparkettát átfúrta a vízvezetékeket. Amikor megadták a vizet, az elárasztotta a szobákat. Egy másik lakásban nem volt egyáltalán WC ajtó, és hogy jobb legyen, valakik ellopták a kilincseket a többi ajtóról” – sorolta a gondokat az egyik lakó.

A két tömbházban fűtés van, de gáz nincs, így akik már beköltöztek különféle módon oldják meg a főzést. Van aki gázpalackot használ, de van, aki elektromos kályhát üzemeltet. A lakásaikat csinosítgató emberek szerint már novemberben kifizettek 250 lejt, hogy a gázszolgáltató órákat szereljen a lakrészek elé. „Azt mondták, fúrjunk szellőzőt a konyhába. Fúrtunk. Azóta sem jöttek erre” – panaszolták.

A kis város polgármesterénél érdeklődve megtudtuk, hogy próbálnak nyomást gyakorolni a szolgáltatóra, hogy az kösse be a gázt a lakókhoz. „Január 18-a után találkozunk az ANL képviselőjével, hogy megbeszéljük, mit kell még tenni, mikor lesz a végső átadása a tömbházaknak. A város addig nem veszi át azokat, amíg nem lesznek kijavítva a hibák” – magyarázta Dászkel László.
A nyárádszeredai polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumhoz, melyben 545 ezer lejt kér arra, hogy a két ANL-tömbház környékén zöldövezetet alakítson ki. Ehhez az összeghez hozzáadódik még a város önköltsége is, amely 62 ezer lejt tesz majd ki. A 618 ezer lejből parkolókat, játszótereket, kis parkokat alakítanának ki a két tömbház környékén.